|
Destruction - Metal Discharge
Idén ünnepelte 20. születésnapját a német thrash metal egyik nagyöregje, a Destruction zenekar. A zenekar már első megmozdulásaival ('84-es Sentence Of Death, '85-ös Infernal Overkill, '86-os Eternal Devastation) megalapozta hírnevét. 1989-1999 között a zenekar némileg 'pihenőt' tartott, valójában csak Schmier nélkül folytatták. Végül a két alapítótag Mike Sifringer és Marcel 'Schmier' Schmirmer újra egyesítette képességeit és a valódi Destruction 1999-ben visszatért. Régi rajongóik lelkesen üdvözölték őket és azóta megjelent lemezeiknek köszönhetően, számuk ismét gyarapodásnak indult.
Idei, Metal Discharge albumuk, a zenekar előző anyagaihoz hasonlóan is vegytiszta thrash metal. Semmi finomkodás, semmi komplikáció. Ezerszer használt riffek és egyéb témák kerülnek elő, egy-két csavarral, váratlan váltással megbolondítva. De legnagyobb ütőkártyájuk a tipikus, jellegzetes gitárnyikorogtatás, Mikey védjegye. A kezdeti anyagokhoz képest kidolgozottabbnak, átgondoltabbnak tűnnek a dalok, bár az elmúlt három évet tekintve ez a változás folyamatos volt. Ennek végeredménye, hogy egyformaságuk ellenére is mindig frissnek hat az aktuális Destruction album. Dühösek, energikusak, mintha még mindig 20 évesek lennének. Igaz az is, most mintha több lenne a lassú, fogós téma a dalokban, mint például a Ripping The Flesh Apart, amely első másfél perce egy Venom albumra is rákerülhetett volna. Ezért is lett kedvencem a címadó Metal Discharge, amely egy kimondott thrash támadás (szerintem sokaknak lesz kedvence), az album legintenzívebb darabja, valamint a Savage Symphony Of Terror.
Aki ismerte és szerette őket eddig, az most sem fog csalódni. Ez egy Destruction album, se több, se kevesebb.
01. The Ravenous Beast 02. Metal Discharge 03. Rippin` The Flesh Apart 04. Fear Of The Moment 05. Mortal Remains 06. Desecrators Of The New Age 07. Historical Force Feed 08. Savage Symphony Of Terror 09. Made To Be Broken* 10. Vendetta
|