Sepultura - Roorback

	Kiadó:	SPV
	Terjesztő:	SonyBMG
	Együttes:	Sepultura
	Megjelenés éve:	2003
	Ajánlja:	Körmi
	Pontszám:	7/10
	Értékelés:	Átlag feletti teljesítmény

Őszintén szólva nem vártam túl sokat a fiúktól. Valahogy az előző két album elvette a lelkesedésem középszerűségével, és valahogy Max felé húzott a szívem, az ő kis Soulfly Tribejába, hiszen ők továbbvitték a Roots törzsi jellegét, a srácok pedig -szándékosan- másfelé indultak.

Egy olyan irányba, amit még most sem értek igazán, de azt hallani, hogy valamiért kicsit görcsös és verejtékszagú, semmiképp nem egyedi, vagy különleges, amit már megszoktunk régen.

A hangzás most is elég polír, szárazak a gitárok, rengeteg a HC-elem a tempókban, és amit lehetetlen megszokni, az Derrick hangtartománya. Az ígért dallamok elmaradtak, és hát nem is túlságosan agresszív. A hangján lévő effekt meg egyenesen idegesítő néha.

Valahol érthető ez a szándékos eltávolodás, de valamikor Igor volt a törzsi ritmusok mestere,varázslatos dobjátékával, ez pedig most más, mintha nem is ugyanaz az ember ülne hátul... No mindegy, tehát nincs Rootsback, van viszont Roorback egy pár kellemes nótával!

Elsőre nem volt semmi, ami megfogott volna, csak átzakatolt rajtam, és nem hagyott semmit maga után. Aztán rászántam magam és nekifutottam még párszor -nem is rossz! Hmm, egy-két jól bevált riff a Chaos A.D.-ről, az Ariseról, a gyors tempók a korai időket idézik. Ja, és végre Andreas kikanyarított néhány szólót!

De azért, ez a Derrick gyerek, nem is tudom... Nem érzem tigrisnek, és hát szemtanúk szerint koncerten se túlságosan az, de ezt majd Mezőtúron eldöntjük!

Mindenesetre kváncsian várom a bulit, ahol élőben is ízelítőt kapunk majd az új anyagból, ami azért semmiképp nem gázos, csak szokni kell!