Szeg - Tartsd A Szád!

	Kiadó:	Edge
	Terjesztő:	HMP
	Együttes:	Szeg
	Megjelenés éve:	2012
	Ajánlja:	Tabiii
	Pontszám:	5/10
	Értékelés:	Szürke, de korrekt

A debreceni Szeg nem nevezhető ismeretlen névnek az oldalunkon, hiszen gyakorlatilag teljes életpályájuk bejárható kritikáinkon, valamint velük készült interjúinkon keresztül. A valaha nagy reménységként induló banda viszont sosem tudott élni a lehetőségekkel, így ott ragadtak az underground ismeretlen sötétségében, ahol őszintén szólva nem is lett volna kedvem matatni, ha nem vágják hozzám ezt a promo CD-t. Nem vagyok benne biztos, hogy a srácok a legjobb embert célozták meg ezzel a koronggal, mert a köztünk álló stílus- és mentalitásbeli összeférhetetlenség miatt nem jó „reklámszakemberhez” fordultak a skacok.

Előre leszögezem, hogy az ég egy adta világon semmi bajom nincs se zeneileg, se emberileg a bandával. Hardcore/metal muzsikájuk kifejezetten működik élőben, viszont a színpadon mutatott energiákat és hangzást lemezre még csak közelről sem sikerült átmenteniük, és ez sajnos az idei, Tartsd a Szád! című kiadványon sincs másként. A két év óta ismét az eredeti felállásban alkotó brigád becsületesen teszi a dolgát egy bizonyos célközönségnek, amibe én sajnos nem tartozom bele. Igazából ez az egyetlen - majdnem - igazi nagy kritika, amit felhozhatok az együttessel szemben. Ennek fényében próbálok mindenféle fölösleges további, „jajj, hogy ez mennyire távol áll tőlem” nyávogástól megkímélni mindenkit, annyi időre, hogy megoszthassam valódi észrevételeimet az aktuális albummal kapcsolatban.

Első blikkre sem nehéz megmondani, hogy ez a kép valami botrányosan ratyi, ami nemhogy csábítaná az esetleges érdeklődőket, de engem kifejezetten taszít. A förtelmesen odapingált karakterekkel és szánalmasan „fotosoppolt” bandatagokkal nálam tuti befutók az idei leggányabb borító kategóriában. A CD behelyezése után már szerencsére nem ért több, ilyen kaliberű sokk. Eddig Szegék sokszor álltak hadilábon a hangzással, ami ez alkalommal egész pofásra – talán kissé sterilre - sikerült, mondjuk a dög még továbbra is hiányzik belőlük. Ez pedig nagyon is hiányzik a húzós alapú nótákból, amelyeket szívesen hallgattam volna értelmes vokálokkal, és mondjuk angol nyelven. A magyar valóság témakörét körbejáró, kínosan erőltetett szövegekkel - együttestől függetlenül - ősi ellenségek vagyunk. A Roger Miret fémjelezte „szétesek és kemény vagyok” hanghasználat pedig az egyik legröhejesebb vokalizálási forma, amit életemben hallottam… Itt viszont ezt kapjuk, dupla dózisban, két énekes tolmácsolásában, de legalább ügyesen variált mondatokkal, néhol pedig megmosolyogtató frázisokkal.

Ha minden negatívumon sikerül túltennem magam, akkor viszont továbbra is csak egy lelkes együttest látok, amely 2012-ben is folytatja a középszerű, mindenféle megkülönböztető jel nélküli keménykedést. Ennek nyilván megvan a hazai rajongótábora, akik bőven meg lesznek elégedve az új Szeg lemezzel. Ezzel szemben, nálam semmilyen szinten nem megy át a rostán a brigád, viszont a zenei előítéleteim miatt nem akarnám jobban büntetni a csapatot. Pedig én tényleg nagyon nem élveztem a Tartsd a Szád! meghallgatásaival eltöltött néhány órát.


A Szeg Myspace oldala itt található.