Exumer - Fire & Damnation

	Kiadó:	Metal Blade
	Terjesztő:	HMP
	Együttes:	Exumer
	Megjelenés éve:	2012
	Ajánlja:	Angol
	Pontszám:	7/10
	Értékelés:	Átlag feletti teljesítmény

A thrash metal tavasza korántsem ért még véget! A múlt homályából sorra bukkannak elő a ’80-as évek legendái, vagy éppenséggel néhány lemezzel rendelkező kultikus hordái. Az utóbbihoz tartozik a német thrash egyik csaknem elfeledett gyöngyszeme, az Exumer. Az 1986-os debüt albumuk, a Possessed By Fire remek visszhangot kapott, azonban a második anyaguk, a Rising From The Sea után a sorozatos tagcserék és egyéb problémák következtében a zenekar feloszlott. A kemény zenék híveinek legnagyobb örömére a banda 2009-ben életjelet adott magáról a Waking The Fire című demo formájában, azonban további három évet kellett várni az „igazi” visszatérésre, amely „Tűz és Kárhozat” alakjában hivatott felperzselni és elpusztítani a világot. Az alábbi cikkből kiderül, hogy a Mem Von Stein által vezetett roncsbrigád milyen sikerrel járt.

Már az elején leszögezném, hogy a mindent romba döntő pusztítás ezúttal elmaradt, helyette viszont kaptunk egy becsülettel összerakott thrash korongot. Ismét Von Stein ragadta magához a mikrofont, így a basszustémák mellett ő lett a felelős a vokálokért is. Orgánuma tökéletesen megfelel ehhez az egyszerre teuton és Bay Area hangulatú anyaghoz. Az album két legerősebb dala vág minket orrba a címadó és a Vermin Of The Sky formájában. Tökös, marcona thrash tételek ezek, amelyek egyszerre hagyománytisztelőek és modernek. A hangzásra nem lehet panasz, hiszen a keverőpultot Waldemar Sorychta kezelte, aki például a legutóbbi Sodom album felett is bábáskodott, mint producer és hangmérnök. Nincs itt semmi cicoma, csak velős sound. A The Weakest Link egy igazi izomagyú nóta, amelyből csöpög a tesztoszteron, és sugárzik a feszültség. Ezután azonban a kezdeti lendület szépen lassan alábbhagy (biztos elmúlt a szteroidok és a doppingszerek hatása). Szó sincs arról, hogy vacak dalok sorjáznának a 33 perces korong második felében, de az az észrevétel szentül igaz, miszerint kissé unalmas riff-folyamok dőlnek a hangfalakból. Az elején eldurrogtatták a kollégák az éles lőszert, és most már csak vaktölténnyel lövöldözgetnek. Vannak zúzós pillanatok, de az igazat megvallva veszélyesebb nótákra számítottam. Ezt szerintem a csapat is érezte, ugyanis előhúztak a tarsolyból három (!) régi dalt is, hogy új köntösbe legyenek csomagolva. Helyett kapott az albumon a 2009-es Waking The Fire demo egyetlen szerzeménye (amely bizony egy igen durván odavágó cucc), a Possessed By Fire-ről a Fallen Saint és a Rising From The Sea-ről a punkosan cséplő I Dare You. Tudom, hogy a mennyiség nem számít annyira, mint a minőség, de így nézve összesen 22 percnyi új muzsikával rukkolt elő az Exumer, aminél azért többet vártam volna.

Lehet, hogy a nosztalgia beszél belőlem, de az alábbiakban felsorolt negatívumok ellenére megadom a hetest a lemezre, mivel egy „becsületes iparos munka” thrash albumra mindig öröm headbangelni. Legközelebb komolyabb arzenállal fegyverkezzen fel az Exumer osztaga, mindenkinél legyen legalább egy nukleáris töltet, hogy igazi megsemmisítő csapást mérhessenek a világra.


Az Exumer Myspace oldala itt található.