Taranis - Kingdom

Kiadó: Szerzői
Együttes: Taranis
Megjelenés éve: 2012
Ajánlja: Jack
Pontszám: 7/10
Értékelés: Átlag feletti teljesítmény

A Taranis zenekar egyszemélyes formációként indult még 1999-ben. A bandát a Thy Catafalque Rengeteg albumán is vendégeskedett Bakos Attila alapította. Szerette volna atmoszférikus black metal ötleteit kifejezni, és másokkal is megosztani. Milyen jól is tette! Attila elismert énekes, a neve jól cseng a hazai underground körökben. Főhősünkhöz olyan további csapatok köthetőek, mint a Woodland Choir és a Descend. A szakmai fejlődés érdekében csatlakozott a Taranishoz Halmosi Erik, aki az extrém vokálért ügyel, Bakos úr pedig így tovább fejleszthette amúgy sem harmatos hangját. Az új tag friss vért pumpált az erekbe, és 2000-ben megjelent a hat számos In Days Of Yore szerzői kiadásban, 200 példányban. A frontember még ugyanebben az évben megírt egy lemeznyi új dalt, de ezekkel mégsem foglalkozott 11 éven keresztül. Végül 2011-ben úgy érezte, ideje visszatérni, és felvette a közel 40 perces anyagot, mely idén január 1-én látott napvilágot.

A CD-ét jó érzés kézbe venni. A borítót nem más készítette, mint hazánk nemzetközileg elismert grafikusa: Havancsák Gyula. A mester tökéleteset alkotott most is, szépen megrajzolt, hangulatos artwork született. A belső képekről, illetve a Kingdom címről együttesen a Trónok harca jutott eszembe.

A négy számos mű a monumentális, 13 perces Storm-mal mutatkozik be. Komplex, epikus, szimfonikus black metalt hallhatunk eléggé sajátos felfogásban. Egybefüggő szintiszőnyeg húzódik az egész nóta alatt (sőt tulajdonképpen végig a kiadványon), bár a változatos gitártémák sokat dobnak a dalon - ettől függetlenül túl hosszúnak tartom ezt a tételt. Ugyanakkor, aki meg akar ismerkedni a Taranis művészetével, annak kiemelten ajánlom ezt a tracket, mert hű képet mutat arról, hogy mit is várhatunk a korong hátralévő részében. A hangzásra nem lehet panaszunk, a dobgép viszont kicsit erőtlen. Hiába, ha nem egy húsvér metalkópé püföli a bőröket, az mindig megmutatkozik. Az énekről viszont csak szuperlatívuszokban tudok beszélni: Attila fantasztikus, bármilyen szólamban is játszik a hangjával. A Dominion tovább színesíti az amúgy sem szürke lemezt. Hatalmas munka lehet a kiadvány mögött: gondoljunk csak bele, minden egy kézben összpontosul: a szinti, a vokál, a dobok programozása, a gitár. A Glory dalban már az első percekben beugrott a szintén hazai Sear Bliss, leszámítva persze a harsona használatát. Lendületesen indul a karcos tétel, folyamatos pulzálással, mely egy zongorafutamon keresztül lassan közeledik a megnyugvás felé. A záró Origin egy gyönyörű, epikus levezetése a Kingdomnak, melyben újra tanúi lehetünk az alapító kivételes orgánumának.

Nagyon kíváncsi leszek, hogy a következő kiadványnál merre fog gördülni a Taranis szekere. Ne felejtsük el, hogy egy hosszú évek óta a fiókban porosodó korongról van szó, és bizonyára változott Bakos úr is ezen évek alatt. Sajnos arról nincs információm, hogy mennyire nyúlt bele Attila a közel 11 éves dalokba a felvételkor, de biztos vannak benne olyan részletek, melyeket ma már máshogy csinálna. Ha korábban a hallgatóság elé kerül a Kingdom, nagyot durranhatott volna. Ezzel nem azt állítom, hogy most nem fog, de egy 2000 körüli megjelenéssel, könnyen lehet, hogy nem csak a hazai underground élére állhatott volna.

Összességében elmondható, hogy egy roppant változatos, érett és hangulatos munka ez, a műfaj kedvelői csak elismerően csettinthetnek majd rá. A jövőben én a dobgép helyett együtt dolgoznék egy húsvér ütőssel, vagy akár több vendégzenésszel, de azt is megértem, ha alkotónk teljesen egyedül szeretné lerakni a következő album köveit is.


A Taranis Myspace oldala itt található.