|
Ichor - Benthic Horizon
Az Ichor nevű német death csapat második lemezének borítója már első látásra megfogott. Igaz, hogy a kelleténél kicsit színesebb, és először, kicsit messzebbről nézve nehéz kivenni, hogy mit ábrázol, de összességében nagyon tetszik, ami mostanában ritkaságszámba megy nálam. Egyből kíváncsi is lettem, kik is ők valójában.
A roppant hangzatos Ichor név pokolian ismerős volt, és miután nem jöttem rá, hogy honnan az emlék, rövid Wikipedia-zást követően sikerült megtudnom, hogy az még a középsuliból származik. Ugyanis az nem más, mint a görög mitológiában az istenek véreként számontartott, aranyszínű folyadék. Mondhatni isteni hasonlat…
Szóval, ezen kívül amit fontos tudni a bandáról, az az, hogy 2008 elején alakultak, amikor is a death metalt tűzték a zászlajukra. Nem mondhatni, hogy ellébecolták volna az utóbbi két-három évet, tekintettel arra, hogy egy splittel és két stúdiólemezzel is büszkélkedhetnek ilyen rövid idő leforgása alatt. Nem rossz teljesítmény, az már biztos, egyúttal felkeltette az érdeklődésemet, hogy vajon minőség terén is ilyen pengén odatették-e magukat a srácok?
Azt kell, hogy mondjam, nem ilyen egyszerű a helyzet. Jobban mondva nagyon is az, mert mint oly sok bandánál, az Ichor-nál is az okozza a problémát, hogy képtelenek a „jó”, „elfogadható”, „hallgatható” szint fölé kerülni, és olyan anyagokkal előhozakodni, melyek többre hivatottak annál, mint hogy néhány hallgatás után a szekrényben végezzék. Mert persze egy szavam nem lehet: a hangzás rendben van, miért is ne lenne? A borító kivételesen frankó, a dalok korrekten meg vannak írva, és remek zenészek játsszák őket.
Akkor mégis mi a bajom? Nem tudom. Talán az, hogy kicsit mégis kevés. Adott kilenc nóta, melyek technikásságához, erejéhez, brutalitásához és okosságához nem férhet kétség. Mint ahogy ahhoz sem, hogy némi túlzással minden egyes hangot hallottam már más zenekaroktól, és könnyen megeshet, hogy nem egy volt, amelyik jobban is csinálta a dolgokat. Valószínűleg pár évvel, és az újsulis death CD-dömpinggel ezelőtt seggre estem volna a Benthic Horizon-tól, ám ez most közel sincs így.
Nem akarok igazságtalan lenni, mert a bő félórányi játékidőbe rengeteg energiát, és agressziót sikerült belezsúfolni, és a sok egyszerűen jó nóta mellett egy igazán kiemelkedő, a The Deepest Blue Is Black is helyet kapott a setlist-ben. Ezen kívül a srácok tök tehetségesek, szóval minden adott ahhoz, hogy legközelebb maradandóbbat alkossanak. Ha hozzák a szokásos tempót, akkor elvileg idén meg is tudjuk, hogy sikerül-e nekik.
1. The Gorgon
2. Barotrauma
3. Conquest of Darkness
4. The Wreckage
5. Among the Swarm
6. More Victims
7. The Depth Within
8. The Deepest Blue Is Black
9. Possessor of Soil
|
